Lelki bántalmazás a párkapcsolatokban

A testi, lelki és szexuális bántalmazás gyakorisága nemzetközi és hazai felmérések szerint is aggasztó. Miközben a családon belüli erőszak széles körű elterjedtségével találkozunk, a mai magyar társadalomban ritkán beszélünk erről nyíltan. Ez fokozottan igaz a pszichikai bántalmazásra. Míg a fizikai erőszaknak többnyire jól látható nyomai vannak, és viszonylag pontosan definiálható, a lelki bántalmazás nem annyira nyilvánvaló, határai nehezebben határozhatók meg. Sokak számára létezése is kérdéses.

 

Pedig a lelki terror társadalmi probléma, és az emberi kapcsolatok torzulásának egyik legfájdalmasabb formája.

 

Tények és adatok

ŸAz emberölések egynegyedét, a testi sértések 50%-át mindenütt a világon a családon belül követik el, az áldozatok többsége nő.[1]

• ŸAz UNICEF a gyermekek számára veszélyesebb országok közé sorolta hazánkat.
• ŸA házastársi bántalmazásoknál 95%-ban a férfi az elkövető, és a nő a sértett.[2]
• ŸMagyarországon körülbelül minden ötödik párkapcsolatban veri rendszeresen a férfi a nőt.[3]
• ŸAz elvált nők között hazánkban a házasságon belül fenyegetettek aránya 61%.[4]
• ŸMinden héten egy nő hal bele a partnere által okozott sérülésekbe Magyarországon.[5]
• ŸA fiatal nők 31%-t bántalmazták valamilyen formában, 23%-t valamilyen fontos személy, 7,4%-t pedig partnere bántalmazta élete során egy hazai felmérés szerint.[6]
• ŸEgy magyarországi vizsgálatban a megkérdezettek 88%-a gondolta azt, hogy teljes mértékben családi belügy, ha egy férj vagy feleség sértő, megalázó dolgokat mond házastársának.A bántalmazás azonban ritkán „áll meg” a megalázásnál, gyakran összefonódik az egyéb erőszakfajtákkal. Másfelől az is elgondolkodtató, hogy az emberek túlnyomó többsége számára a házastárs sértegetése, megalázása a „normális” házastársi kapcsolat része.[7]

 

Partnerbántalmazás

Rendszeresen visszatérő cselekvéssor, mely során valaki hozzátartozója testi-lelki épségét veszélyezteti, károsítja, önrendelkezésében, szexuális önrendelkezésében korlátozza. Ez a cselekménysor irányulhat a hatalom gyakorlására, megtartására, a függőségi viszony, a kontroll megszerzésére, és az elszigetelésre. Megnyilvánulhat lelki terrorban, fizikai és/vagy szexuális bántalmazásban. Hatásaként a partner elmagányosodik, függőségi helyzetbe kerül, az önértékelése nagymértékben csökken.

Nők elleni erőszaknak nevezünk minden olyan erőszakot, amely a személy nemi hovatartozása miatt történhet és történik meg valakivel.

 

Szóbeli (verbális) erőszak

A nő lekicsinylése, sértegetése, gúnyolódás, nevetségessé tevés (például a nő külseje, vallása vagy faji hovatartozása miatt), bántalmazással, veréssel való fenyegetés, gyerekek elvételével, öngyilkossággal való fenyegetés.

 

Lelki erőszak

A pszichológiai erőszak a lélek kínzása: kötekedés, fenyegetés, becsmérlés, megalázás.

 

Alapvető érzelmi igények és szükségletek megtagadása, barátoktól, munkától, családtól, kedvenc foglalatosságoktól való elszigetelés vagy eltiltás, féltékenység, a nő önbizalmának módszeres lerombolása, elzárkózás a problémák közös megbeszélésétől, a nő állandó hibáztatása, értéktárgyainak összetörése, tárgyak összetörése/dobálása/csapkodása, fegyverrel való fenyegetőzés, félelmet keltő viselkedés (dühödt nézés, üvöltés), támadó faggatózás, életveszélyes/ijesztő autóvezetés, telefon és egyéb kommunikációs csatornák lezárása, telefonon való állandó ellenőrzés, nő zsebeinek/táskájának átkutatása.

 

Szülő-gyermek között: szeretet megvonása (a büntetés gyakori módja), vagy a gyermek ügyességének, rátermettségének folyamatos kétségbe vonása.

 

A közfelfogás szerint a szóbeli-lelki erőszak elkövetője leggyakrabban a nő, aki ezzel a fegyverrel kompenzálja a férfi fizikai erőfölényét. A valóságban a szóbeli bántalmazás – bár nőknél is előforduló magatartási forma – mégis jellemzően a férfiak hatalmi harcának eszköze.

A szóbeli-lelki bántalmazás sokkal alattomosabb bántási forma, mint a fizikai bántalmazás: elképzelhetetlen mértékben pusztítja elszenvedőjének lelkét. Az áldozat életéből elszívja az életörömöt és a vitalitást. Torzítja az áldozat által megélt valóságot, s végül az áldozat azt sem tudja, van-e még józan esze.

A verbális és a lelki abúzus összefügg, ugyanis a lelki bántalmazás a verbális ütlegelésen keresztül fejeződik ki, végül pedig önsorsrontó játszmákba kényszeríti az érintetteket.

 

Az erőszak dinamikája

Rendszerint pszichológiai támadással kezdődik (kikezdi a nő önbizalmát), és szóbeli erőszak (sértegetés, fenyegetés) előzi meg a fizikai erőszakot. Egyre durvul, erősödik; az erőszak dinamikája egyre fokozódik a legtöbb esetben. Mivel a párkapcsolati bántalmazás gyakorlatilag mindig a nő szóbeli bántalmazásával kezdődik, a szóbeli erőszak korai felismerése és értelmezése életmentő lehet. Abban a családban, ahol bármelyik erőszak jelentkezik, nagy az esélye, hogy jelen van már, vagy rövid időn belül jelen lesz a többi típus is.

A lelki terror elkövetője sértegeti, vádolja, fenyegeti partnerét, romboló kritikával illeti, kiabál vele, manipulálja, olykor közömbösséget mutat, és hosszú ideig nem szól a szenvedőhöz. Ezért gyakran a szenvedő alany sincs tisztában azzal, hogy lelki terror áldozata, egészen addig, amíg fizikai bántalmazás nem éri.

Az ismételt lelki bántalmazások káros kapcsolatot és függőséget hozhatnak létre az elkövető és az áldozat között. Kölcsönösen függeni kezdenek egymástól. Az áldozat azért, mert egyedül senkinek érzi magát, az elkövető pedig azért, mert ezen a domináns veselkedésen keresztül érzi fontosnak magát. A függőség annyira erőteljessé válik, hogy az áldozat védelmezi és felmenti a bántalmazót. A lelki erőszak elszenvedője végül elveszíti önbizalmát, kezdeményezőképességét, személyiségét.

Az elkövető és az áldozat közötti sajátos érzelmi, családi kapcsolat, valamint a társadalmi konvenciók miatt igen erős a látencia, az áldozatok sokszor titkolják, szégyellik és tűrik az erőszakot, mert pl. tartanak az agresszor bosszújától; emocionálisan és anyagilag kiszolgáltatottak az elkövetőnek; letagadják a bántalmazást a család egységének megőrzése miatt. Sőt: olykor az áldozatok nem is érzékelik bűncselekménynek a családon belüli erőszakot!

A kialakult tradíciók is segítik a nők bántalmazását: „A pénz számolva, az asszony verve jó”.A nők ellen elkövetett erőszak esetében nagy szerepe van a társadalmi mentalitásnak: a nők bántalmazásával szembeni tolerancia nagyon nagy a társadalomban.

 

A családon belüli erőszak hatása a gyerekekre

A családon belüli erőszaknál kimutatható az intergenerációs átörökítés– ezáltal újratermelődhet az erőszak.Sokan, akik gyerekkorukban megtapasztalták a családon belüli bántalmazást, felnőttként is hordozzák ezt a traumát.

Egy 1998-ban végzett kutatás Magyarországon első ízben vizsgálta a családon belüli erőszak különféle formáink előfordulását, gyakoriságát. Akkor a felnőtt lakosság több mint negyede olyan családban nőtt fel, ahol a szülők között a hangos veszekedés, az erőszakkal való fenyegetőzés a mindennapok része volt. Még ennél is többen voltak azok, akiknek gyerekkori élménye a félelem, a szorongás, hogy a szülők összeverekszenek.[8]

Akár mint áldozatok, akár mint tanúk, a gyerekek is súlyos árat fizetnek. Akik az otthon feszült hangulatától szenvednek, mély lelki sebeket szereznek. Ha három éves kor előtt a gyerek tartós érzelmi elhanyagolást él át (nem kap elegendő támaszt, pozitív érzelmet és pozitív visszajelzést), s nem kerül ki ebből a közegből, komoly problémái lesznek a későbbiekben érzelmi területen, a kötődések kialakításánál. Az érzelmi elhanyagolás hossza kritikus hatást gyakorol az értelmi képességekre is, ha nem szűnik meg két éves korig.

 

A nők egészsége – a lelki bántalmazás következményei

Az agresszió élménye különböző szomatikus és pszichés egészségkárosodáshoz vezethet, mint pl. krónikus fájdalom szindróma, szorongás és depresszió. A maladaptív megküzdési stratégiák, mint pl. a dohányzás, alkoholfogyasztás, gyakrabban fordulnak elő a bántalmazott nők körében.

 

ŸFélelem: a legjellemzőbb káros hatás az állandósult félelem. Rettegéssel telnek a napok. A bántalmazott élete teljesen átrendeződik, az lesz a cél, hogy elkerülje az erőszakot, ennek érdekében mindent megtesz (például lemond személyes függetlenségéről).

ŸEgészségkárosodás: a bántalmazás tünetei minden esetbenintenzívek és hosszú távúak. A félelem, különösen, ha tartós, súlyosan károsítja az áldozat testi-lelki egészségét. Gyengeség, tehetetlenség, megszégyenülés, alacsony önértékelés, bizalomvesztés, reménytelenség érzése, szexuális zavar léphet fel. Védekezésül a bántalmazott gyakran választja az elkerülést, az emlékezetéből való „kitörlést”, ingerültté, nyugtalanná válik, alvászavara lesz. A bántalmazott titkolja, tagadja érzéseit, szuicid (öngyilkossági) gondolatok foglalkoztathatják.

 

A bántalmazás következményeként kialakult fizikai panaszok és pszichés zavarok súlyos terhet rónak mind az egyénre, mind az egészségügyi ellátó rendszerre, mivel ezek a nők gyakrabban fordulnak orvoshoz, és a megoldhatatlan krónikus panaszok miatt sokszor elvesznek az ellátórendszerben. Az orvosokban többnyire fel sem merül a bántalmazás mint a tünetek és betegségek háttértényezője.

A testi és lelki egészség a jóllétet és a betegség hiányát jelenti. A megelőzés szempontjából lényeges kérdés a védőfaktorok jelenléte, mint pl. az életcélok, a bizalom megléte, az alacsony ellenségesség, az erős társas támogatás.

Kiemelkedő jelentőségű az egész társadalom szempontjából, hogy a nők egészségmagatartását pozitív irányba befolyásoljuk, ezen keresztül a gyakori megbetegedéseket megelőzzük. Nemzedékek jövője érdekében elengedhetetlen, hogy a nők lelki egészségével foglalkozzunk.[9]

Lap tetejére ↑